T Ö R T É N E T

      E l ő z m é n y

zual és az Ő Angyali Runakardja Azurewrath fogságba estek, Hellforge ostrománál. Mephisto kínzásnak vetette alá Izualt, és megtudta, hogy a Lélekköveket az Angyalok készítik. Megismerte a Runakard (Runeblade), a Kristályív (Crystal Arch) és a Lélekkövek (Soulstones) misztikus képességeit.

      A   S i n   H á b o r ú

Menny és a Pokol Nagyurai megértették, hogy erejüket nagymértékben csökkenti, ha a Halandók Világában tartózkodnak, mivel a számukra szükséges erőnek csak a töredéket tudják magukba szívni, illetve felszabadítani világukból, ahonnan Ők és igazi hatalmuk származnak. Megtanulták, hogy emberi szövetségeseik és követőik lelki energiája is felhasználható energiaforrásként, nemcsak itt a Halandók Világában, hanem más világokban is. Aki uralkodik a Halandók Világán, annak megadatik ez a hatalmas erőforrás (míg ellenfeleit elzárja a lehetőségtől, hogy kiaknázza ugyanezt), ezzel hatalmas előnyt szerezve a többiek felett a Nagy Harcban. Ezért a Menny és a Pokol harcba szállt a Halandók Világa feletti uralomért, amely küzdelemben a díj az emberi lelkek birtoklása.
Izual, akit mostanra már elnyelt a Sötétség, javasolta hogy a Hármak a Lélekkövek segítségével nagy mennyiségű erőt hozzon fel a Pokolból egyenesen a Halandók Világába, ezzel lehetővé téve a Pokol erőinek, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. A Hármak a Lélekkövek megszerzése érdekében, rá akarják venni az Angyalokat, hogy használják azokat ellenük. De a Hármak felismerték, hogy egy közvetlen behatolás a Halandók Világába hatalmas összecsapáshoz vezetne a Menny és a Pokol seregei között, ami esetleg teljesen el is pusztítaná azt, így titokban manipulálták az eseményeket, melyek végül a Sötét Száműzetéshez vezettek.
A Hármak hagyták, hogy lélek formában száműzzék őket a Pokolból, mivel így kevésbé tűntek fenyegetőnek, ezzel tökéletesen előkészítve a helyzetet arra, hogy a Menny Seregei a Lélekköveket használják ellenük.
Miután az Angyalok megtudták, hogy a pokolbéli forradalmat az agresszív Démon Urak indították el, kétségeik támadtak a Nagy Harc állóháborúvá válásáról. Biztosak voltak abban, hogy egy mindent elsöprő támadás következik a pokol seregei által a Mennyország ellen. Ezért az Angyalok kivonták erőiket a Halandók Világából, magára hagyva az Emberiséget. Úgy gondolták, az Emberiség így bebizonyíthatja nekik, hogy megfelelő szövetséges-e a Pokol Erőivel szemben, vagy csak plusz felelősség az Angyaloknak.
Bár védelmük fő vonalát saját világukba helyezték, nem zárhatták ki azt a lehetőséget, hogy a Hármak csapdába ejthetőek a Lélekkövek által. Ezért Tyrael Arkangyal a három Lélekkövet és azok titkait átadta Horadrimnak, aki a Halandó Mágusok Rendjének tagja volt.
Az események úgy tűnt pont oly módon alakulnak, ahogy a Hármak tervezték. Azonban határtalan önteltségükben nem vették figyelembe azt az erőveszteséget, amit a Halandó Világba való száműzetésük miatt kénytelenek voltak elszenvedni. Izual figyelmeztette őket, hogy jelenlegi állapotukban sebezhetőek, és erejük meg sem közelíti azt, amit hatalmuk teljében birtokolnak. De a Hármak csak nevettek ezen, hisz szerintük még így sem létezik olyan Angyal, aki legyőzhetné Őket.
Mivel fizikai testük jelen állapotukban nem volt, így képtelenek voltak a Pokolból származó hatalmas energiájukat magukban tartani. Felismerték, hogy pusztán az ebben a világban történt manifesztálódásuk iszonyatos mennyiségű energiaveszteséggel járt. Ez arra kényszerítette a Hármakat, hogy halandó testeket szálljanak meg, csökkentendő az Őket ért erőveszteségeket. Megszállva egy halandó testét, ráébredtek hogy így egyrészt képesek létezni ebben a világban energia-befektetés nélkül, másrészt ez a test képes tárolni az általuk egy másik halandótól elszívott erőt. A halandó test által tárolható energia mennyisége, nagyban függött az illető szellemi és fizikai állapotától. Ezért erős testtel és lélekkel rendelkező emberekre volt szükségük. A testek birtokbavétele után azok eltorzultak, a Hármak eredeti démoni, fizikai testének paródiájává váltak. A Hármak végigdúlták a Halandó Világ földjeit, elpusztították az embereket, lelküket felzabálták, hogy erejüket visszanyerjék.
Amikor végre a Hármak egyikét, Mephistót, csapdába ejtették egy Lélekkőben, még nem volt elég erős, hogy azt a saját céljaira használja, sőt a kiszabaduláshoz is gyenge volt.
Baal, a Hármak másik tagja, a Horadrimmel való összecsapása során képes volt összetörni egy Lélekkövet, mielött használhatták volna ellene. De Baal-t a csata annyira kimerítette, hogy el kellett menekülnie.
A Hármakból még szabadon lévő Baal és Diablo arra az elhatározásra jutottak, hogy egy összetört Lélekkő nem elég erős eredeti terveik megvalósításához. Úgy döntöttek, inkább visszatérnek a Pokolba, hogy saját világuk energiájával feltöltődve újra uralkodhassanak és a Pokol Hordáinak az élén visszatérve, elpusztítsák a Halandó Világot. Ez után szétváltak, hogy a tervük megvalósításához szükséges energiákat összegyűjtsék.
Amikor Baal úgy érezte elég erős, megütközött egy rá vadászó Horadrim mágusokból álló csoporttal, akiknek birtokában volt egy töredék az eltört Lélekkőből. Tal Rasha, egy hihetetlen erővel és akarattal megáldott varázsló vezette a Vizjerei-t, azaz a mágusok csoportját. Baal hagyta, hogy bezárják a Lélekkő szilánkjába, mivel erejét a saját céljainak elérésére akarta fordítani. De Tal Rasha bezárta Baalt a kőbe oly módon, hogy saját lelkét a Lélekkő folytatásává alkotta. Így Ő egy élő Lélekkővé vált és ragaszkodott hozzá, hogy eltemessék, és mágikusan megkössék egy kriptában, a nagy sivatag mélyén, melynek helyét az örök homály kell, hogy fedje.
Végül Diablo-t is elfogták a Horadrim Mágusok nyugaton, és Lélekkőbe zárták, mivel Ő sem rendelkezett elég erővel, hogy szembeszálljon a kő hatalmával. Bebörtönözve a kőbe, az évek hosszú során át Diablo folyamatosan alakította a Lélekkő energiáit a saját igényeihez. Mint egy rosszindulatú daganat terült szét a kőben, megváltoztatva annak jellemzőit.

      D i a b l o   I

z idők kezdete óta a Rend és a Káosz erői állandó harcban állnak, hogy meghatározzák minden teremtmény sorsát. Ez a küzdelem most elérte a Halandók világát. Se Ember, se Démon se Angyal nem maradhat sérülés nélkül... Diablo, a Rémségek Ura ki legifjabb a Három Gonosz közül, felébredt hosszú álmából a föld alatt. Sötét terve (kiszabadítani száműzött testvéreit Mephisto-t és Baal-t) megvalósításának érdekében, átvette a hatalmat a kis nyugati királyság Khanduras felett. A Tritram alatti ősi katakombákat használva főhadiszállásul, az egész lakosságot rettegésben tartotta.
A Horadrim bukásának idejére Diablo eléggé megváltoztatta a Lélekkövet ahhoz, hogy gonosz lelkének nyúlványait szétterjessze a világban. Uralma alá hajtotta Lazarus Főérsek birtokolni vágyó tudatát, azzal hogy mágikus hatalmat ígért neki. Megtartotta a most már összetört Lélekkő egy darabját, mint fizikai testet, amíg megfelelőbbet nem talál. Az Albrecht herceg testének megszállása után is birtokolt a követ az ifjú fejébe beültette, hogy folytathassa a kő magához való alakítását. Annyi került Diablo lelkének esszenciájából a kőbe, hogy egyfajta kötés jött létre közöttük. A szilánk már egyfajta fókusz volt lelkéhez, s nem annak börtöne többé. Ahogy nőtt ereje, rá kellett ébrednie, hogy Albrecht herceg teste nem tud elég energiát tárolni, így szüksége lett egy újra, aminek szellemi és testi adottságai sokkal jobbak, mint a jelenlegié. Diablo tisztában volt vele, hogy aki leküzdi a búvóhelyéhez vezető úton felmerülő akadályokat, és van bátorsága ahhoz, hogy megküzdjön vele, az rendelkezik azokkal az adottságokkal, amire szüksége van. Úgy döntött kivárja az alkalmas embert, hogy új testében még pusztítóbb energiákat halmozhasson fel.
Végül még Khanduras jó királya Leoric is elbukott , s ekkor egy magányos Hős lépett színre kihívva a Sötétség Erőit. Miután végigjárta a Tristram alatti labirintus pokoli mélységeit, a névtelen Hős végül szembekerült magával a rémségek urával. Tudván hogy Diablo szellemét teljesen elpusztítani nem lehet, józanságát félredobva arra az elhatározásra jutott, hogy magába fogadja azt. Bízott abban hogy szellemének ereje fogvatartja a Gonoszt, de ezzel Diablo kezébe adta a győzelmet, saját lelkét pedig örök kárhozatra ítélte.

    D i a b l o   I I

Diablo II-ben 5 új karakter közül választhatunk. Ezek az Amazon, a Barbár, a Nekromanta, a Paladin és a Varázslónő. Egyet sem vettek át a Diablo karaktereiből, bár a varázslónő tulajdonképpen az első részben is szerepelt, csak nem volt ilyen nőies :) Minden karakternek meglesznek a speciális, csak rá jellemző képességei, mind a harc, mind a varázslatok területén. Erről a karaktereknél mindent megtaláltok. A Diablo II négy fejezetből áll. Ez négy különböző helyszínt (várost és hozzá tartozó terepet, labirintust stb) és főellenséget takar. Minden városnak mások a külső jegyei, más népek élnek bennük és minden épület, barlang stb, az adott terület jellegzetes vonásait viseli magán. Azonban nem lehet csak úgy átlépni egyikről a másikra. Csak akkor juthatunk át a következő szintre, ha az előző pálya feladatait teljesítettük, és az ott uralkodó főellenséggel végeztünk. Ezután egy karaván, hajó vagy egyéb eszköz fog a rendelkezésünkre állni, amivel a következő városba utazhatunk.

      E l s ő   f e l v o n á s   -   A   v i l á g t a l a n   s z e m

      (Hely: a sztyeppék és a fagyott földek)

ristram romjainak közelében, a nagy hegyek erdős előhegységében áll a Világtalan Szem Nővéreinek Monostora. A Monostor, melyet a hegy meredek szikláiból vágtak ki, tulajdonképp egy citadella, mely védi a Nyugati Birodalom és a titokzatos kelet közötti hegyi hágót. A területen magas gránitfalak és tűlevelű erdők ellensúlyozzák a sziklás sztyeppe egyhangúságát. Ebben a kegyetlen környezetben élő állatok búvóhelyeire barlangok szövevényes folyosói vezetnek.
A Világtalan Szem Nővérei az a rend, ahonnan Diablo származik. Sajnálatos módon, a csavargók korábbi erődítménye alulmaradt a nagy gonosz Andariel, és démoni seregei ellenében. A csavargók kis csoportja és a keletre utazni vágyók egy karavánja azonban a Monostor alatti síkságon vert tanyát. Itt Deckard Cain, akit Tristramból megmentett a Nővérek Szövetsége, elmondja a történetet. Andariel, aki egyike a Kisebb Gonoszoknak abban bízik, hogy helyet nyer a Hármak oldalán, amikor azok felemelkednek, ha megszerzi bizalmukat. Ezért Andariel megtámadta a Monostort, hogy felhasználja annak földalatti átjáróit, gonosz terveihez. A Csavargók Erődje elleni támadása során a Világtalan Szem Nővérei közül sokakat elfogtak. Andariel azt tervezi, hogy foglyait megkínozza, majd megöli egy gonosz és rettenetes szertatás során, melynek következtében az áldozatok démoni létformákká alakulnak át.
Kizárólag Te állíthatod meg Andarielt sötét terve végrehajtásában, és csak halála után indulhat útjára a karaván Broken Lands felé, ezzel lehetővé téve neked a továbbjutást.

Mindezek után, frissen megszerzett hősies önmagadat büszkén viselve, folytatod utazásod a Démonok megszállta földeken, sivatagokon és erdőkön keresztül. Utad során meg fogod tudni mi is történt az előző részben a Diablót elpusztító szereplővel (azaz veled), miután eltévedt kelet felé. A Diablo II-ben a rémségek fokozódnak, és a döntő ütközetben majd Mephisto-val és Baal-al is szembe kell nézned, hogy megszabadíthasd a világot az Ő démoni gonoszságuktól.

Folyt.köv. :)